 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Valaki más A letaszított elemek földjén Számolatlan évek peregtek Az idő megnyúlt árnyék Ahol a szívem veri az ütemet A világ ütőerét szorítom Zsibbadt kezeimben lüktet Sorsának súlya vállamon Érzem, ahogy veri az ütemet Mi a neved, hol az arcod? Kit látunk, ha elénk állsz? Benned bíztunk, te kibírod De aki vagy, az valaki más Lyuk tátong most a térben Velem együtt repülnöd kár A tűnő világ mindenében Megőrül, aki igazra vár Kitöröl bentről mindent az agy Szavak után kapkod a száj Bármi is volt, néma marad Elfedi az örök homály Az, aki lettél - te lettél valaki Az, aki voltál - te voltál valaki Te tettél, lettél , voltál valaki vissza |