 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Valahol ez egy néma száj, mégis többet mond, ha hozzád szól ez egy hangorkán, mégsem értesz már a szavakból beszédes szem figyel, benne úszik minden rejtelem már az ész se fogja fel, hogy ha túlpörög a képzelet alkottam egy világot magam minden reményem benne van legyen jobb, mint volt legyen több, mint volt legyen az otthonom ahol csend honol de nem a magánytól neked is jut még hely valahol ez egy körforgás mégis mindig más ahol a szem nélkül is látsz álmom óriás lelkem mélyre ás te is benne vagy valahol míg az idő állt, sötétben nem fogant a félelem csak a semmi várt, nyugalma ott szunnyadt a szívekben ez az, ami nem lehet, ebben hol vagyok, és hol leszek? érzelem a fegyverem, nélküle világomban elveszek szívemmel vagyok önmagam minden reményem benne van Hol van az égi jel? Merre tűnhet fel? Sorsunk nem felel... Egyszerre hallgat el! szöveg: R. Anti vissza |